Zöldülésem-1. rész

Amikor Danit vártuk, sokat gondolkodtam azon, hogy hova dugjam majd a kicsikém elől a veszélyes vegyszereket, tisztító- és mosószereket. Aztán arra gondoltam, hogy a legbiztonságosabb az lenne, ha nem is használnék ilyeneket. Egy régi kollégám mesélt egyszer a mosódióról, amit a felesége használt, és arról, hogy mennyi mindent takarítanak ecettel és szódabikarbónával. Akkor nem igazán érdekelt a téma, de aztán Danival a pocakban elkezdtem böngészni az internetet. Mire Danci megszületett, már mosószódával és mosódióval mosott, ecettel öblített pihe-puha ruhácskák várták, a tisztítószereimből pedig a maradékot használtam el, és nem szándékoztam már többet venni belőlük.
Ezzel párhuzamosan egyre nagyobb hangsúlyt fektettem az egészséges étkezésre, és kezdetét vette a "zöldülés".

Jelzem, ez 5 éve volt, de még mindig nincs vége! Nem úgy megy ez, hogy egyik napról a másikra környezetbarát lesz a háztartás! Sokmindenre meg kell érni, ilyen volt nekem például a mosható pelenka, amit csak Zalánnal kezdtem használni, vele viszont már nem is volt kérdés, hogy ezt az utat választom.
Miért fontos ez nekem, miért írok erről? Elképesztő mennyiségű hulladékot termelünk, rengeteg vegyszert használunk, és rettentően sok felesleges élelmiszert vásárolunk. Olyan mértékben terheljük a Földet, amit már nem bír el sokáig. Nem tudunk mit kezdeni a hulladékkal, a sok szemét ellepi a bolygót. Az óceánok, tengerek, az erdők, minden tele van pet-palackokkal, nejlonzacskókkal, flakonokkal, pelenkákkal... Ezt mi, emberek okoztuk, és csak mi tudunk tenni azért, hogy megszűnjön ez az elképesztő hulladéktermelés. Ez a bolygó az otthonunk. Nincs másik. Ezért kellene rá sokkal jobban vigyázni! Nem dughatjuk homokba a fejünket, és gondolhatjuk, hogy a kukásautó hetente elviszi a szemetet, és ezzel vége a történetnek, probléma megoldva. Ennél tovább kell látnunk! Egyre többen látunk ennél tovább, úgyhogy biztos vagyok benne, hogy a környezetvédelembe fektetett energia nem hiábavaló! Remélem Téged is tudlak motiválni, kedves olvasóm, hogy elindulj ezen az úton! Ehhez adok most egy kis gyakorlati segítséget.
Kezdem a háztartással, egy későbbi írásban pedig a táplálkozásról lesz szó.

Takarítani (sajnos) muszáj. Nagyon sokféle tisztítószert vetetnek meg velünk a gyártók: ablakpucoló, vízkőoldó, bútorápoló, felmosószer, általános tisztító, fertőtlenítő, wc-tisztító... És ügyesen el is hitetik velünk, hogy a lakásunk csak ezektől a szerektől lesz tiszta, szép, bacimentes és illatos... A fenéket!!! Ezek egytől egyig mérgező, környezetszennyező vegyszerek. Nem mellesleg jó drágák is...
Szerencsére mindegyik helyettesíthető lebomló, környezetbarát szerekkel. Vannak különböző öko-tisztítószerek, de én az olcsóbb megoldásokat választottam. Íme, a "csodaszereim":
Ecet: Az egyik legjobb, univerzális tisztítószer, igazi Jolly Joker! Ecettel öblítem a ruháinkat, ecetet öntök a mosogatógépbe öblítő helyett, ecettel pucolom a tükröket és az ablakokat, és ecettel vízkőtlenítek. És nem, nem lesz minden ecetszagú! :)
Szódabikarbóna: Ecettel kombinálva használom, makacsabb szennyeződésekre, például a sütő tisztítására. Meghintem a szódabikarbónával, ecetet spriccelek rá, és hagyom pezsegni, dolgozni :) Akár egész éjszakára hagyhatom, reggel már csak vizes ronggyal áttörlöm és kész.
Ökoanyu tisztítószere: Nagy Réka, Ökoanyu az egyik példaképem :) Tőle tudom az általános tisztítószer receptemet, amit imádok, ezzel takarítom a fürdőszobát, a konyhapultot, étkezőasztalt. Ami kell hozzá: citromsav, vodka, teafaolaj és víz. Az arányokat megtalálod az Ökoanyu című könyvben, vagy Nagy Réka blogján :)
Mosószóda, mosódió: Velük mosok. 2-3 evőkanál mosószódát adok minden mosáshoz, a mosódióból 5-6 darabot teszek a kis vászonzsákba, és nagyjából 4 mosás után cserélem frissre.
Nátrium perkarbonát: Oxigénes fehérítő, értelemszerűen a fehér ruhák mosásához adok belőle egy kanállal.
Marhaepe szappan: A foltok előkezeléséhez használom, Vanish és társai helyett.

Ezekkel a szerekkel ki tudtam váltani minden tisztítószert. Amit még nem használok takarításhoz, az a papírtörlő. Annyira felesleges, és környezetszennyező... Helyette szuper kis takarítórongyaim vannak(Tupperware), amik örök életűek!

Nincsenek flakonok, nincsenek vegyszerek, kevesebb pénzt költök a ház tisztaságára, és kevesebb hulladékot termelek. Szuper érzés ám! :)

Legközelebb arról írok, hogyan sikerült egészséges életmódra váltani, mit (nem) eszünk/iszunk, hogyan vásárolok nejlonzacskók nélkül, és mit kezdünk a kávékapszulákkal :)

Addig is, zöldülésre fel!

De nehéz az iskolatáska...megint!

Az induló bejegyzésben írtam, hogy iskolába járok. A Soproni Egyetemre. Nagyon klassz érzés ezt leírni, 32 évesen, életemben először. Sokáig azt gondoltam, hogy én már nem fogok tanulni, elég volt! Most pedig úgy érzem, tanulni akarok, amíg élek! Pedig pár hete még, ajjaj...

Fejfájós vagyok gyerekkorom óta, ez heti 1-2 migrénes fejfájást jelent, ami csak gyógyszerrel múlik el. Nem tudom, mennyi fájdalomcsillapítót szedtem be életem során... Sokat javult a helyzet a gyerekek születése után, megismerkedtem a homeopátiával és a Schüssler-sókkal, és az utóbbi időben már nagyon ritkán fájt a fejem, és ezekkel a szerekkel el is múlt a fájdalom. Egészen szeptemberig...

Ismét heti 1-2, nagyon erős fejfájás gyötört, ilyenkor a gyerekeket sem bírtam ellátni, egyéb teendőimről nem is beszélve... A tanulással sem haladtam, ez pedig nagyon idegesített, és lassan odáig jutottam, hogy a nap minden percében azon kattogtam, hogy tanulni kéne, de nincs időm, hogy fogom én ezt végigcsinálni, nem vagyok normális, hogy ezt elkezdtem, nem vagyok erre képes, inkább visszamegyek zsemlét sütni meg kávét felszolgálni...
Éreztem, hogy összenyom ez az egész, úgyhogy felhívtam drága Tündimet, aki craniosacrális terápiával foglalkozik (https://holdudvar-cranio.hu/ ), hogy segítsen. A "tanulni akarok életem végéig" állapothoz 3 kezelés alatt jutottunk el. Na de nem szaladok ennyire előre...
A fejfájást okozó fizikai tényezőket feltártuk, már tudtam, honnan indul a fejfájás. És miért? Mert feszült vagyok. Miért vagyok feszült? Fut egy régi program, ammiről azt gondoltam, hogy már feldolgoztam, elengedtem... Hát nem...
Nagy levegő... Beszéljünk a gyerekkoromról.
Kis Petra szorgalmas, szófogadó, okos kislány. A Harkai Általános Iskola szín ötös tanulója. A nagyi szerint olyan okos vagyok, hogy mindenképpen, minimum ügyvédnek kell majd tanulnom. (Ezzel kapcsolatban nemrég volt egy "Aha!" élményem Soma Mamagésa előadásán. Szerinte a mai nő magában hordozza évezredek elnyomását, ősei tanulás-és szabadságvágyát, ezért akarunk olyan elszántan tanulni, karriert építeni, önmegvalósítani) Illett hát ötöst hozni mindenből, ez volt az elvárás. A "szuper" kis megfelelési kényszeremből az lett, hogy a 4-est már nem mertem megmondani. Egyszer aláírtam anyu helyett az ellenőrzőmben egy 4-est, hátha nem tűnik fel neki... Mondanom sem kell, feltűnt... Soha nem bántott anya, nem kaptam büntetést ha mégis becsúszott egy "rossz" jegy, de annyira szerettem volna megfelelni az elvárásnak, hogy szó szerint rettegtem, mi lesz ha nem leszek kitűnő tanuló. Egy másik alkalommal elindultam világgá a Camping biciklimmel, mert nem boldogultam a matek házival, és féltem a másnapi dolgozattól. Kópházán fordultam vissza...
Mivel ilyen okos voltam, kisgimis lettem, a szín ötös kis Petra lassan "lecsúszott", erős hármas voltam csak, jöttek a családi zűrök, válás, költözések... Érettségire szépen összeszedtem magam, de a továbbtanuláshoz ez már kevés volt. Ittavégefusselvéle, nem lettem ügyvéd!

Nem ám, nincs vége!!!! :)
Képzeld el, amikor idén közöltem a mamámmal, hogy felvételizek a főiskolára, azt mondta, hogy ennél nagyobb boldogságot soha semmivel nem tudtam volna neki szerezni. Ennyire fontos ez neki... (ennyire fontos volt ez talán minden női ősömnek...)
Nekem viszont elkezdett futni a régi program: meg kell felelnem, jól kell teljesítenem, de persze legyek szuperanya, szuperfeleség, világmegváltó stb stb. Ja...
Annyi évig éltem megfelelési kényszerben, nem csoda, hogy előjöttek a régi beidegződések! De Tündivel és a cranio-val, na meg azzal a plusszal, amit ő ad a kezeléshez, átírtuk a programot. Nem kell megfelelnem senkiek, felnőtt vagyok, szeretem magamat és másoktól is rengeteg szeretetet kapok.

Minden testi bajunknak lelki háttere van, ezt sose feledd! Szerencsére van kihez fordulni, nem kell egy életen át cipelni a "kis" puttonyainkat, le lehet tenni őket. Sőt, le KELL tenni őket. Ha mi nem tesszük le, a gyerekeink, unokáink tovább cipelik majd! Ezt csináltuk generációkon keresztük,anyáról gyermekére rakódtak a terhek, de nekünk már itt van a tudás, a tudatosság a kezünkben, hogy ennek véget vessünk!

Nem fájt a fejem egy hónapja. Amikor legutóbb fájt, elmúlt Schüssler sóval. Készülök a vizsgákra. Kértem segítséget, és kapok is, mert nem kell hősnek lenni. Nekem sem, és neked sem!
Egy puttonnyal megint kevesebb... Lassan csak elfogynak már... :)

Babahordozás télen

Ahogy ígértem, itt is vagyok egy nagyon aktuális témával, ez pedig a téli babahordozás.
Hordozási tanácsadóként sok családdal találkozom, és azt tapasztalom, hogy minden évszaknak megvannak az adott kérdései. Nyáron az a fontos, hogy ne legyen túl melege a babának, télen pedig az, hogy ne fázzon. Nézzük, mit tehetünk ezért!
Újszülöttek, csecsemők, járni nem tudó babák hordozása télen:
Ideális esetben ekkora babákat kendőben hordozunk (kivételek persze vannak, írok majd egyszer erről is...). A kendő ölelése akkor érvényesül a legjobban, ha a babán a lehető legkevesebb ruha van. Neki is kényelmesebb így, és mi is könnyebben meg tudjuk kötni a kendőt, ezen kívül a mi testünk melege sokkal hatékonyabban melegíti a babát.
A leírtakból következik, hogy télen, szabadban történő hordozáshoz én a közös ruhákat(kabát, pulcsi, poncsó) javaslom. Remekül bent marad a meleg a ruha alatt, a babát nem kell 100(vagy több...) rétegbe öltöztetni. Írok gyakorlati példát, mert sokszor azt tapasztalom, hogy egy konkrét szituációval könnyebben átlátják az anyukák, hogy mikor hogyan érdemes öltöztetni a babát. (Egyébként ez nagyon nehéz, én már a második gyermekemet hordozom, de néha még most is bizonytalan vagyok, hogy mit is adjak rá...) Szóval, nulla fok van odakint, sétálni indulunk. Az én babám ilyen időben kap egy harisnyát, hosszú ujjú bodyt, hosszúnadrágot(benti, nem bélelt!), egy melegebb hosszú ujjút, kiscipőt, nyakára kis kendőt vagy sálat, sapkát. Harisnya helyett a babylegs is szuper, ez baba lábszárvédő, így nem kell a harisnyával sem vacakolni. Jöhet a kendő, és végül a közös kabát! Senki nem fog fázni, ez biztos!
Beszéljünk kicsit a közös kabátról! Szándékosan nem írok most hordozós kabátot, ki is térek rá, hogy miért:
Nagyszerű dolog a hordozás, a babagondozás legtermészetesebb formája, és szerencsére egyre nő a népszerűsége. Ezzel együtt nő a hordozásban rejlő biznisz lehetősége is... Van már minden: hordozós poncsó, hordozós pulcsi, hordozós kabát, hordozós táska, hordozótakaró, hordozós esőkabát... a lista elég hosszú. Ezek valóban nagyon klassz és praktikus dolgok, de aki anyagilag nem engedheti meg magának ezeket a kiegészítőket, ne ijedjen meg, nem kell lemondania a téli hordozás örömeiről! Tavaly nem volt hordozós kabátom, egy Möbius pulcsival húztam ki az enyhébb napokon, de a kemény mínuszokban a férjem kabátját loptam el :) Hát, mit mondjak, nem túl csinos megoldás, viszont annál melegebb! Talán egy nagyobb méretű női kabát egy fokkal jobban állt volna rajtam... Na, de a lényeg, meg lehet oldani hordozós kabát nélkül is!

Figyelem, az a rész jön, ahol rábeszéllek a hordozós kabátra!

Igen, én is rábeszéltem magam(meg a férjemet), hogy kell nekem egy kabát! Életvitelszerűen hordozok, tehát nincs babakocsink(vagyis de, most már van, egy olcsó vacak sportkocsi, amit a mamák használnak néhanapján). Mosható pelenkázunk, ami olcsóbb, mint az eldobható, használt ruhákat hordunk, és még egy csomó dologban spórolunk nem kevés pénzt, szóval ezek miatt úgy döntöttem, ebben az egyben most engedek a csábításnak. Ehhez az is kellett, hogy élőben lássak egy Nana kabátot... Szerelem volt eslő látásra!!! Termékteszt következik :)

A Nana softshell kabát tulajdonképpen négyfunkciós: Hagyományos kabátként, kismama kabátként, elöl-,és hátonhordozáshoz is használható. A variálás egyszerű, egyetlen betétet kell ide-oda cippzározni. Nincs semmi felesleges a kabáton, ebből a szempontból nagyon minimál. Csinos, nőies, praktikus. Imádom, na...
Azt viszont el kell mondanom, hogy (nekem) elég vékonyka, mínuszokban fel kell turbózni valamivel. Itt jön képbe a Möbius pulcsim.
Könnyű felvenni, nagyon meleg, és ha az ember egyszer rájön, hogyan kell felvenni a gallérját, onnantól azt is könnyű lesz használni. A Möbiusnak is van egyébként kabátja, azt is szeretik az anyukák, viszont a gallér használata igényel egy kis  rutint. Na, erre a gallér témára most kitérek:

Alapvetően két típusú hordozós kabát/pulcsi létezik. Az egyik, pl. Nana, amikor egy külön lyuk van a baba fejének a kabáton. Elöl hordozásnál semmi különös tudnivalót/mutatványt nem jelent ez a dolog, háton hordozásnál kell egy kis rutin, hogy hátra tudjuk lendíteni a kabátot, úgy, hogy a lyuk a baba fejéhez kerüljön és át tudjuk húzni rajta.
A másik típus a Möbius által használt galléros megoldás. Itt nincs külön lyuk a babának, hanem egy széles nyak rész van, ami körülöleli az anyát és a babát is. Így viszont keletkezik egy fedetlen rész az anya mellkasán vagy a hátán, attól függően, hol hordoz. Ezt a részt fedi el a gallér.
Vásárlás előtt mindenképp érdemes mindkét típusból felpróbálni egyet-egyet!

A Nana és Möbius termékeken kívül jó szívvel ajánlom a Naturbaba és a Maternelle ruhákat. A wish-en, bonprixen kapható kabátokat viszont nem ajánlom. Olcsó, az igaz, de szerintem soha nem hordozott a tervezőjük, elég sok panasz van rájuk...

Egy másik lehetőség a saját kabát hordozóssá alakítása. Ilyenkor egy betétet készít a varrónő a kabáthoz, az eredmény valószínű nem lesz olyan szép, mint egy hordozós kabát, de a célnak tökéletesen megfelel ez is. :)

A kisebb babák kabáton kívüli hordozását a következők miatt nem javaslom:
- Nagyon melegen fel kell öltöztetni a babát, amit nem igazán szoktak szeretni. Léteznek ugyan hordozós takarók, de ezek nem melegítenek úgy, mint a közös kabát, tehát mindenképp több ruha kell a babára.
-Az anya teste nem melegíti a babát, és nem érvényesülnek a közvetlen testkontaktus jótékony hatásai.
-A kötés pontatlan, laza, kényelmetlen lehet.

A téli hordozás hatalmas szabadságot ad. Tudunk sétálni a hóban, hegyoldalban nézni, ahogy Apa szánkózik a nagyobb gyermekkel, tudunk hógolyózni, miközben épp altatjuk a kicsit, oda tudunk tolakodni a Mikuláshoz a Nagyfiúval, hogy énekelhessen neki (mai élmény... nem tudom, mit csináltam volna, ha babakocsival lettünk volna...).

Szívből kívánom, hogy aki télen is hordozni szeretne, megtalálja a számára legkényelmesebb megoldást! Megéri, higgyétek el!

Ölelés:
Petra

Rólam, a blogomról...

Kedves Olvasóm!
Köszöntelek a blogomon, örülök, hogy itt vagy!
Nagy lépés ez nekem, bár régóta éreztem, hogy írni szeretnék, hiányzott valami az induláshoz. Ez a valami főleg az önbizalom -illetve annak hiánya...  És egy barátnő unszolása...(ha itt vagy, szia!  ) Bármi is hiányzott, az most megérkezett. Úgyhogy csapjunk bele!!!

Kötődő kalandok-Miért ez a név?
A kötődő nevelés elkötelezett híve vagyok. Hordozás, igény szerinti szoptatás, együtt alvás- ezek az alapok, de a kötődő nevelés ennél sokkal több. Életformává vált, és magával hozott sokmindent:igény szerinti hozzátáplálást(BLW), a pozitív fegyelmezés mószerét, spirituális szemléletet, környezetbarát háztartást, egészséges táplálkozást, új szakmákat, és új barátokat. Babahordozási tanácsadó lettem, hamarosan szoptatási tanácsadó leszek, és szeptembertől a Soproni Egyetem csecsemő-és kisgyermeknevelő szakos hallgatója vagyok. :) (Nagyszerű és komoly terveim vannak ezekkel a képzésekkel kapcsolatban! ;) )
Miről olvashatsz majd itt? Ezekről mind! :) A kalandokról, amit a kötődő életmód, a kétgyermekes lét hoz nekünk.
Igyekszem tartalmassá tenni a blogot, remélem tetszeni fog!
Hamarosan hozom is az első témát! :)
Addig is boldog, napsütéses, szeretettel teli napokat kívánok neked!

Petra