Ez sokkal nehezebb téma, mert itt nem csak az van, amit én szeretnék, és én jónak tartok. Folyamatosan küzdök a családdal is, és sajnos azt kell mondanom, hogy nehezen megy át a lényeg... :( És ott van az óvoda, akit szintén nem érdekel, hogy mi itthon nem eszünk olcsó felvágottat és nem adunk mindenféle, müzliszeletnek csúfolt glükóz-fruktóz szirupos, édesítőszeres "izét" (nem tudom máshogy hívni).
Szóval, nehéz, nem is kicsit, de bízom benne, hogy könnyebb lesz idővel, és nagyon-nagyon bízom benne, hogy az itthon kapott mintát viszik majd tovább a gyerekek, és törekedni fognak a minőségi, tiszta étkezésre.
Mit (nem) iszunk?
Itthon csak csapvíz, és bag-in-box gyümölcslé, illetve gyümölcs-vagy rooibos tea van. A gyümölcsléből naponta egyszer kap Dani, vízzel higítva. Utána már csak vizet iszik.
Nem veszünk palackozott (ízesített) vizet, alacsony gyümölcstartalmú, és/vagy magas cukortartalmú gyümölcsleveket, szénsavas üdítőket, ivójoghurtokat, bolti kakaót. Ezzel nem csak az egészségünket óvjuk, de minimálisra csökkentjük a hulladéktermelést is!
Nagyon becsapósak ám ezek az ízes vizek, meg gyümölcslevek. Én tényleg csak annyit javaslok mindenkinek, hogy OLVASSÁTOK a címkéket!!! Látni fogjátok, hogy az almaízű vízben csak aroma van, na meg aszpartám, ami az egyik legegészségtelenebb édesítőszer. Biztos kell ez nektek, meg a gyerekeknek? Jóhiszeműen megveszitek a gyülölcslevet, amire ráírják, hogy cukormentes, de ha elolvassátok a címkét, láthatjátok, hogy édesítőszer van benne, ami még rosszabb, mint a cukor...
Ezt sokan nem értik, mert mindig mondtam a családban is, hogy ne adjanak cukros dolgokat a gyereknek. Erre adtak mindenfélét, amin az állt, hogy cukormentes, cserébe mondjuk tele volt aszpartámmal... Szóval, olvasni, olvasni, olvasni! És mi a jó alternatíva? Ha már mindenképp kell valami a vizen kívül, akkor az legyen 100%-os gyümölcslé, házi szörp, tea vagy friss gyümölccsel ízesített víz.
Még egy kis kitérőt kell ejtenem, mert van egy terület, ami nekem nagyon sok fejtörtést okozott, és úgy érzem, nagyon megosztó téma. Leírom hát, hogy mire jutottam a tejtermékekkel.
A tejet nem szeretem, a gyerekek sem isszák, a férjem néha-néha iszik egy bögrével. Csak a kávénkba teszünk tejet, illetve a házi joghurt készítéshez használok heti egy litert, tehát nem vagyunk nagy tejfogyasztók. Dani a bölcsiben találkozott először tehéntejjel, tudatosan nem adtam neki addig, de szerencsére nem ízlett neki. Miért írom, hogy szerencsére?
Sokan azt vallják, hogy a tehéntej fajidegen fehérje, és nem tesz jót az emésztésünknek, de mivel nekem nem okozott tüneteket, egészen más szempontok miatt voltam régóta dilemmában azzal kapcsolatban, hogy igyuk-e vagy nem. Az ember évezredek óta issza a tehén tejét. Ez rendben is volt régen, amikor az emberiség nagy része gazdálkodott, és a saját állatuk által termelt tejet fogyasztották és dolgozták fel. Azóta azonban "kissé" túlnépesedtünk, és a régi életforma is eltűnt. A Földön élő 7 milliárd ember rengeteget eszik, iszik, ehhez pedig rengeteg állat kell, és nagy tejhozam... Ennek érdekében pedig a végletekig kizsigereljük az állatokat. A tehenek tőgye a rengeteg fejéstől sokszor sebes, erre gyógyszert kapnak. Sokszor, és sokat...Ezeknek az állatoknak az élete nem szól másról, mint mesterséges megtermékenyítésről, fejésről, és ezek ismétlődéséből. Gyakran rossz körülmények között, összezsúfolva.
Meghatározó élmény volt számomra, amit ősszel láttam Szlovéniában. Egy családi gazdaságnál szállunk meg évek óta, ők tehenészettel foglakoznak. Kb. 80 tehenük van, tehát nem túl nagy gazdaság, az állatok jó körülmények között élnek. És mégis, ez a tapasztalás is elég volt ahhoz, hogy átgondoljam a tejhez fűződő viszonyomat... Számomra szörnyű volt látni, hogy az újszülött borjú mindössze két órát lehet az anyjával, aztán elválasztják őket egymástól, hogy az értékes, zsíros tej az emberé lehessen... Évek óta dolgozok és küzdök azért, hogy az embergyerek és az anyja elválaszthatatlanságát elismejék és tudomásul vegyék, és persze, tudom, hogy a tehenek nem emberek... Azonban azt vallom, hogy ugyanazok azalapvető jogok nekik is járnak, hiszen itt a Földön egyenlőek vagyunk, ez a hely mindannyiunké. Ezért nem szabadna olyat tennünk egy állattal, amit embertársunkkal sem tennénk meg. Igen, tudom, enni kell... De meg lehetne ezt úgy is tenni, hogy a haszonállatokat csak használjuk, és nem kihasználjuk!!!
Na, tehát megjöttük Szlovéniából, és azóta növényi tejjel iszom a kávémat. :) Így a tejfogyasztásunk minimálisra csökkent, azt is megbízható helyről veszem. Amivel még gondban vagyok, azok a tejtermékek, és itt nem a bolti pudingokra, túródesszertekre meg "gyümölcs"joghurtokra gondolok, mert azok hozzánk nem jöhetnek be, hanem az alapvető tejtermékekre, mint sajt, túró, tejföl. Ezekről, bevallom, nem tudok lemondani, és a család sem tudna, de azt gondolom, hogy ha ezeket is megfelelő helyről szerzem be, azzal nem támogatom a nagyüzemi állattartást, és jelenlegi tudatossági szintemen nekem most elég. Aztán apró lépésekkel majd haladok ez ügyben is, például a krémlevesekbe egy ideje már nem teszek főzőtejszínt, ennyivel is kevesebb a tejtermék, és a hulladék.
Szóba került a kávé, erről még szeretnék írni itt, a Mit iszunk? részben. A nem-öko múltamból van a kapszulás kávéfőzőnk (Tchibo). Na, ez aztán rengeteg szemetet termel!!! Régen a kapszulákat a kommunális szemetesbe dobtam, de ahogy zöldültem, elkezdtem szétszedni a használt kapszulákat, a zaccot a komposztálóba dobtam, a kapszulát pedig a szelektívbe. Amikor ezt elkezdtem, rögtön észrevettem, hogy ezek a kapszulák bizony újratölthetőek!!! Yessss!!! Szuper, nem kell több kapszulát a szemétbe dobnom, veszünk őrölt kávét és szépen újratöltögetünk! Itt egy kicsit elgondolkodtam, hogy szegény férjem vajon mit fog szólni az újabb agymenésemhez, de úgy tűnik, komolyan vette a házassági esküt("...mindenben támogatlak"), és szó nélkül rábólintott. Nagyon büszke vagyok rá, hogy velem tart ezen az úton!
Összefoglalva, éljen a csapvíz, a tea, a gyümölccsel ízesített víz, mértékkel a 100% gyümölcslé, és a kávékapszulák újrahasznosítása.
A PET-palack, a túl sok (feldolgozott) tejtermék, a cukros, édesítőszeres üdítő pedig mondjon le!!!
Mit (nem) eszünk?
Az állatok mellett sajnos a termőföldeket is a végletekig kihasználjuk. a probléma ugyanaz. Túl sok az ember, túl sokat eszünk. Vagyis, bocsánat a szóért, de mi már nem is eszünk, hanem zabálunk... Mindenféle csillivilli, tetszetős, gusztusos, ízletes vackot, amire a szervezetünknek semmi szüksége nincs, és még káros is lehet.
Valahogy ez a szemlélet hozta magával azt, hogy egyre kevesebb kaját veszek, mármint az alapvető élelmiszereken kívül. Erre jött még a hardcore verzió, hogy már a pálmaolajat is igyekszem kerülni, na most már aztán tényleg nem veszek semmit... Bizony, nincs keksz, csoki(na jó, nem vagyok álszent, néha van dugicsoki, de abból is jó minőségű, többnyire étcsoki), nincs Nutella, gumicukor, cukros gabonapehely, tejes desszertek stb, szóval elég sok olyan polc van már az élelmiszerüzletekben, ahova nem is megyek oda, mert nincs szükségem onnan semmire. És ez lenne a lényeg. Csak azt (v)együk, amire a szervezetünknek szüksége van. A fent felsorolt élvezeti cikkeket pedig ezekből az alapvető élelmiszerekből el lehet készíteni házilag!
Nézzük, miből mit, és hol veszünk mi:
Tejtermék: A Dani által "bociautónak" hívott árus minden pénteken a házunk előtt áll meg, tőle veszek mindent. Egy hátránya van, hogy nem lehet kimérve venni a termékeket, tehát hulladékcsökkentés szempontjából nem ideális. A Kertvárosi Vásárcsarnokban viszont van egy tejbolt, ahogy kimérve lehet venni tejfölt, joghurtot, túrót stb., ide lehet menni saját dobozzal és abba kérni az árut.
Írtam, hogy nem veszünk bolti ízesített, cukrozott joghurtokat. Helyette itthon készítek natúr joghurtot, tehát egy liter tejből és 6 kanál joghurtból lesz 6 pohár, egy hétre elegendő joghurtom anélkül, hogy heti 6 db műanyagpohárral tölteném meg a szemetest. Ha ízesítem, akkor lekvárt, málnát, epret, vagy reszelt almát, körtét teszek bele. Szerintem sokkal finomabb, és egészségesebb, mint a bolti!
Hús: Az állatok kihasználása nem csak a tej, hanem a húsfogyasztás kapcsán is felmerül. Nem is nagyon akarok belemenni, mert egy külön bejegyzést megérne a téma, de nagyon fontos, hogy olyan helyről vegyünk húst, ahol normálisan bánnak az állatokkal, normális tápot kapnak, és nem tömik őket antibiotikummal! És próbáljunk kevesebb húst enni! Én igyekszem heti 2-3 alkalommal húsos ételt főzni, a többi napon húsmentes ételt készítek. Azt gondolom, hogy nem kell vegánnak lenni, ha nem akarunk, de a bolygóért sokat tennénk azzal is, ha le tudnánk csökkenteni heti 2 alkalomra a húsfogyasztást.
A felvágottak szintén megérnének egy külön bejegyzést, de azt gondolom, nagyjából mindenki tudja, hogy mi a gond velük. Ami nekem bevált, az a kistermelőtől vásárolt felvágott, májkém és kolbász. A következő szint a házi készítésű lesz, de itt még nem tartok. :)
Pékáru: Tudom, most porba döngölöm az emberiséget, de az van, hogy ahogy fentebb is írtam, termőföldekkel sem bánunk túl jól... Egyre silányabb minőségű a búza és minden más gabonaféle. Egyre több szerrel kezelik őket, amit mi szépen megeszünk... Azt is tudja már mindenki, hogy a teljes kiőrlésű jobb, mint a fehér liszt. Nem is ragozom túl: A fehérnél jobb a "tk", a boltinál jobb a házi. Szóval, sütésre fel!
Zöldség/gyümölcs: Nagyon csábító, hogy télen is ehetünk epret, málnát, szőlőt, barackot, de gondolkodjunk el egy kicsit: Normális ez? Szerintem nem. És biztos vagyok benne, hogy a szervezetünk, az immunrendszerünk úgy van kitalálva, hogy pontosan tudja, hogy télen kevesebb vitamint viszünk be, nincs szüksége ezekre a gyümölcsökre akkor, amikor az élőhelyünk közelében nem teremnek. Gondoljatok bele, nem olyan régen még csak pult alól lehetett banánt kapni, mégis túléltük a telet almával, körtével, sütőtökkel, sárgarépával. Pedig nem volt narancs, pomelo, banán és társai. Nem mondom, hogy nem eszünk déli gyümölcsöket, mert eszünk, de most már igyekszem erre is figyelni, hogy mértékkel együk. Persze vitaminra szükségünk van, tudom, és itt jön képbe az új kedvencem: a csíra! Otthon is lehet nevelgetni, vegyszermentes, egészséges, finom... Mi kell még? Sokkal jobb, mint az agyonpermetezett citrusfélék. A tél másik Jolly Jokere a savanyított káposzta! Tudom, nem hasonlítható össze egy doboz málnával... De hazai, itt termett, itt készítették, tele van C-vitaminnal... És nem is beszéltem még az aszalványokról, dióról, ami szintén helyi, és tele vannak vitaminnal, hasznos ásványi anyagokkal.
Sajnos ezt kevesen látják át, és hatalmas igény van a nem-idénygyümölcsökre is, mindenhol a világon. Ez megint egy csomó problémát szül, hogy a kínálat követni tudja a keresletet... Erdőket írtanak ki, hogy banánfákat ültessenek és még sorolhatnám. Állatfajok kerülnek veszélybe azért, hogy a legutolsó sarki kisboltban is legyen banán meg narancs... Elszomorító.
Nagyon nagy vonalakban ezek az alapvető élelmiszerek, ezeket vásárolom én, és ezekből készítek el mindent, amire szükségem van, vagy amit szeretek, de a boltban kapható változata nem üti meg azt a szintet, amit én elvárok egy élelmiszertől.
Még egy megosztó kérdés: Bio vagy nem Bio? Megérdemelne ez is egy külön bejegyzést, de röviden az az én álláspontom, hogy a bejegyzett bio gazdákat rendszeresen, nagyon szigorúan ellenőrzik, úgyhogy azt gondolom, el lehet hinni azt, hogy valóban vegyszermentes élemiszert tudunk venni tőlük. Ezért én amiből tudom, megveszem a bio minőséget, egy fontos dolog van, a férj ne legyen ott a vásárlásnál!!! :D
Bevásárlás
Évekig fel sem tűnt, mennyi szemetet viszek haza napi szinten a boltból, pedig néha konkrétan megtelt a kuka, miután kipakoltam a nagybevásárlást. Az már régóta alap dolog volt, hogy saját táskával, kosárral járok vásárolni, de innen nyilván van még hova fejlődni...
Aztán ahogy kezdtem elhagyni a felesleges élelmiszereket, úgy csökkent a hulladék is. Beléptem a Háztartásom hulladék nélkül nevű facebook-csoportba, és rengeteg jó ötletet láttam, hogy milyen módon lehet még jobban csökkenteni a hulladékot.
Nem telt el sok idő, és anyukám kezei között megszülettek a függönyből varrt bevásárlózsákjaim, a mamámtól pedig vászon zsákocskákat kaptam. Azóta ezekkel járok vásárolni, ezekbe teszem a zöldségeket, gyümölcsöket, pékárut. Amint azt korábban írtam, a hentesnél/tejboltban lehet kérni az árut saját dobozba, a piacon mindenki nagyon örül, hogy nem kérek zacskót, de a nagyobb boltokban sem szólt soha egy eladó sem a kis zsákjaim miatt.
Eszméletlen jó érzés úgy hazajönni a piacról, hogy semmi szemetet nem hoztam magammal! Persze nagyon sokmindennél nem lehet elkerülni, például sehol nem lehet kapni kimérve lisztet, rizst, olajat, tésztát, de talán erre is lesz egyszer lehetőség valahol a közelben...
Hát nem gyönyörű???
Annyi mindent tudnék még írni, lesz is miről, mert folyamatosan fejlődünk(épp tegnap vettem magamnak textil zsepiket). Bízom benne, hogy tudtam adni egy kis segítséget azoknak, akik tudják, hogy változtatni kéne, de nem tudják, hogyan kezdjenek neki.
A környezetbarát háztartás kialakítása nem egyszerű és nem megy egyik napról a másikra. Viszont ha elkezdjük, egyszer csak azt vesszük észre, hogy már megy magától. Már nem kell agyalni, hogy mit hol tudok hulladékmentesen megvenni, melyik élelmiszerek egészségesek és melyek nem. Egyszerűen csak csináljuk, hiszen a kezdeti nehézségekből szép lassan életforma lesz, akkor pedig már igazán egyszerű a dolog. :)
Sokan azt gondolják, hogy egy fecske nem csinál nyarat, hiába "küzdök" én, ha a szomszéd hétről hétre teletömi a kukát, hiába etetem normális kajával a gyereket, ha máshol ezt nem veszik figyelembe, hiába mosható pelenkázok, ha a többség eldobható pelenkát használ... Nos, jó hírem van: egyre több a fecske!!! A Soproni mosható pelenka Klub Facebook csoportjának több, mint 170 tagja van(ez Sopronban 170 családot jelent, akik nem, vagy lényegesen kevesebb eldobható pelenkát használnak. Ki lehet számolni, hány tonnával kevesebb hulladék termelődik így Sopronban).A fent említett Háztartásom hulladék nélkül Facebook-csoportnak jelen pillanatban majdnem 13000 tagja van, és a közvetlen környezetemben is egyre több öko-szemléletű emberrel találkozom.
Szóval, higgyétek el, érdemes ezt csinálni, mert sok kicsi sokra megy!
A Föld az otthonunk, vigyázzunk rá! És vigyázzunk magunkra is, hogy sokáig egészséges lakói lehessünk!
Ölelés:
Petra
